B-log-on

Nem tudom, mennyit ér, ha valaki a csendet választja...

Az előző bejegyzésem óta sok mindent történt itt az Eropolison. Kilépett ezer férfi, ötven nő, belépett 1500 kamus és nem tudott annyi távozni, hogy megtisztuljon az oldal tőlük, de legalább nem sűrűn találkoztam velük... ez is valami! :)

Sokan beszélgettek itt azóta, üzengettek, megmagyaráztak ezt azt, kifejtették, hogy mi és kiért történt, miért ezt csinálták és erre meg arra miért reagáltak így, meg úgy. Hallgattam őket, olvastam beszélgetéseiket, vitáikat, s egyre jobban elhittem, hogy ez se jobb a trefortnál, amit annyira sikerült megutáltatni velem. 
Erősen szemlélődtem és haverkodni kezdtem a végképp kitörölni gombbal és új néven való bejelentkezés eszméjével felvértezett visszatérés gondolatával, de már napló nélkül. Miért? 

Mert nem sajátom a konfliktusban való élet. Nem szeretem, Én szeretni, érezni szeretek, örömet, s nem fájdalmat, megértést és elfogadást, bizalmat és összhangot, s nem kisajátítást, kummogást, féltékenységet, hatalomvágyat.
Elfogadok mindenkit, a kamust, hadd játsszon, a nőt, aki érzelmeket keres itt, mert joga van megtenni, a férfit, aki otthon nem lehet önmaga, nem élheti ki magából a férfit, vagy éppen a nőt, a párokat, akik fűszert keresnek, nőket, akit szolgáltatnak, de attól még EMBEREK, s blog írókat, akiknek fontos a ketrec ( ezt is most tanultam meg, mi is ez ), az olvasás és olvasottság, az írás és reagálás írásukra, s nem utolsóként a szexmestert, a város polgármesterét, aki talán higgadtabb tudott lenni  sok embernél, bármiféle vihar is keletkezett ebben a kis "könyvesboltban" ! :)

Normalizálódnak a viszonyok, mindenki megtalálja új helyét, vagy épp a régit, vérmérséklete és habitusa szerint és azt gondolom, jól van ez így. Legyenek színek,s bocsánat a megrögzött heteróktól, de a "pride" szivárványa, mint jelkép, lehetne akár a miénk is.

Nem baj, hogy egymás mellett van a kék, zöld, sárga, narancs és piros... mert összetartoznak ők együtt a szivárvány. Itt is van köztünk, ilyen, meg olyan blogos... szószátyár, tudatos, elfojtott, érzelmes, linkes, szexuálisan túlfűtött, hozzászólós és csak reagálós, Copy-zós, utánérzős, mély és sekélyes, rövid és hosszú, férfi és nő, meg a kettő közti. De mind írnak és kiadják írásaikat. Vannak akik várják a reakciókat, vannak, akik maguknak írnak, vannak akik üzennek és megint mások üzeneteket vélnek hallani, olvasni. 

Nem hiszem, hogy bárkit meg lehetne ítélni elsőre, de még tizedik bejegyzésre, levélre se. Engem sem lehet. De egy biztos. Aki engem olvas és személyes utalásokat talál a blogomban, az teljesen rossz úton jár. Soha nem írok senkiről semmit, bármi is legyen róla a véleményem, mert szerintem ez így korrekt. Ha vele szemben állhatok, szemébe nézve, bárkinek beszélek bármiről, akár róla is, de nélküle, a háta mögött sohasem. Egy kivétel van, ha egy napló megszólít, név szerint. Akkor itt reagálok én is, névvel és a rólam szóló bejegyzés említésével, mert akkor a vitapartnerem ezt a módot választja nézetkülönbségeink tisztázására. Elfogadom és megírom én is a véleményem, de semmit sem fűzök hozzá a továbbiakban. Ez vagyok én! :) egy halvány árnyalatú szín a többiek mellett a fénytörésben.

Remélem, senki nem gondolja, hogy én bárkinek, bármije vagyok. Én egy egyszerű emberként jöttem , egy vidéki srác vagyok, aki grafomán, lelke van, és szereti a szexet. Aki mást is sejt a háttérben, rossz úton jár. 

Nem naplózni jöttem ide, de  mivel nem találtam egyéb cél-partnereket a közelemben, csak ezért maradtam itt. Ezt pedig tehetem személytelenül is. Ne tessék többnek gondolni engem ezután! 

Miért maradtam? Mert hiszek bennetek, naplósokban,emberekben, hogy van bennetek "spiritusz", több, mint ami eddig látszott, s a fejlemények talán ezt sejtetik! :) 

Bizalom és elfogadás...  talán egyszer mindenki megérti ezt és engem is vele együtt! :)

Köszönöm, hogy hozzátok tartozhatok!

Aktiváltam magam, mint írót és a naplót, mint off-olható kategóriát!

:)

Jó naplózást mindenkinek!

In domina, paternoszter et file-(i), et spiritusz Sancti, Internet et ethernet. Amen. :D

Wellcome home!  :) 

Örülök, hogy maradtál!  :)  Örülök, hogy újra hallatod a "hangod"!  :) 

Ta-más, :)
 Eddig csendben voltam...olvastalak, és gondolatban hozzászóltam minden írásodhoz. :)
 Most viszont nem bírtam ki, mert ennél közvetlenebb, az én szerény-szintemnek megfelelő és teljes mértékben elfogadható írást találtam Tőled.
 Mr. Graphoman! ;) Örülök, hogy vége a csendnek...